A Magyar Tudományos Akadémia (MTA)

A háttérről

Működését 1830-ban kezdte meg Magyar Tudós Társaság néven, miután elfogadták az alapszabályokat. Az 1830. november 17-ei igazgatótanácsi ülésen Teleki József személyében megválasztotta első elnökét, Széchenyi Istvánt pedig másodelnökké nevezték ki. Az első rendes tagokat ugyanezen a napon választották meg, a tiszteletbeli tagok száma pedig összesen huszonnégy volt.

A Magyar Tudós Társaság első közgyűlését 1831. február 14-én tartotta, és a következő osztályokat hozták létre:

- nyelvtudományi

- bölcseleti

- történeti

- matematikai

- természettudományi

- törvénytudományi

1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták, négy évvel később pedig megnyitotta kapuit az MTA könyvtára is. Az 1870-es évektől lett az ország tudományos életének központja. 

1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére, a kiírt tervpályázaton pedig végül Friedrich August Stüler nyert. A kivitelezésnek 1862-ben kezdtek neki Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével, és 1865. december 11-én adták át az impozáns épületet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.

A kultúra más oldalról is meg tud nyilvánulni az MTA-t illetően, elég, ha csak az Akadémia Klubra gondolunk a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az exkluzív, belvárosi rendezvényhelyszínen rendezvényszervezéssel foglalkoznak lassan 15 éve, a dunai panoráma pedig magáért beszél…